Sátor vásárlásánál amivel először tisztában kell lennünk: mekkora sátrat szeretnénk (hányan fogjuk általában használni), mekkora legyen az alapterülete, milyen évszakokban használjuk majd és mennyi pénzt vagyunk hajlandók rááldozni. Ez a 4 tényező az, ami majd meghatározza a vásárlásunk további szempontjait.
Férőhely
A sátrak nevei általában már magukban foglalják azt is, hogy hány személyre tervezték. Nekünk kell eldönteni, hogy egyedül, esetleg ketten, vagy netán négyen használjuk majd a legtöbbször. Az ideális túrasátor se nem túl szűk, se nem túl tágas. Érdemes felállított állapotban is megnézni a sátrat.
Súly
Míg az egyszemélyes sátrak 750 grammnál kezdődnek, addig egy négyszemélyes sátor súlya az 5 kg nehézséget is elérheti. Az alacsony súly azonban sokszor helyszűkével jár.
A különböző férőhelyes sátrak ideális méretei: egyszemélyesek: 750 g -1100 g, kétszemélyesek: 1300 g - 3200 g, három- és négyszemélyesek: 1800 g - 5000 g
A legnehezebbek a családi sátrak, amik inkább kempingezéshez ajánlottak, mintsem túrához. Itt a kényelem az elsődleges szempont.
Időjárás - vízállóság
A sátor szempontjából az időjárási körülmények egyik fő tényezője a víznyomásállóság értéke. Ahhoz, hogy egy anyagot vízállónak tekintsünk legalább 1000 mm magas vízoszlop nyomásának kell tudnia ellenállni. A víznyomásállóság az az érték, aminek hatására a sátor anyaga átengedi a vizet. Kemping és családi sátrak: 800-2000 mm, túrasátrak: 1000-3000 mm, hegymászó sátrak: 2000-5000 mm, expedíciós sátrak: 3000-7000 mm csapadékot „tűrnek el”. A vásárlásnál mindig a lehetségesen bekövetkezhető legzordabb körülménnyel számoljuk. Az 1500 mm értékkel általában már alkalmasak tavaszi-nyári táborozásra, egész éves használatra viszont inkább a 2000 mm-es vízállóságú sátrak javasoltak. A vastagabb kenésű, nehezebb anyagú családi sátrak általában jobban ellenállnak az esőnek.
Ár
A magasabb ár több kényelmet, jobb anyagokat és alacsonyabb önsúlyt biztosít, azonban ha nem túl gyakran sátrazunk, bátran választhatunk egy valamivel alacsonyabb árkategóriából is. Egy-egy jó minőségű kétszemélyes sátrat 15-25 000 forintért is kaphatunk.
Egyéb tényezők
Amire még érdemes lehet odafigyelni, hogy milyen a bejárata a sátornak és hogy van-e ún. előtere, ami száraz felületet biztosít bizonyos felszereléseknek, vagy cipőknek. A bejáratnál szempont lehet, hogy egy- vagy kétajtós bejárásra van szükségünk. Jó, ha van előtér (legalább fél négyzetméter személyenként).
A felállítás során is felmerülhetnek problémák. Minél bonyolultabb egy sátor, annál nehezebb lesz felállítani is, ám ez kis gyakorlással kiküszöbölhető gond.
Belső tér
A gyártó általában a padló méretét és alapterületét, az előtér alapterületét és a tetőmagasságot adja meg. A padlóméret a sátor legszélesebb részét mutatja meg. Egy átlagos kétszemélyes sátor 200 cm feletti a hosszúsággal és középen 120 cm szélességgel rendelkezik. Általában minél magasabb a tető, annál nagyobb belső teret kapunk.
Típusok
Minél függőlegesebbek a falak, annál élhetőbb, bővebb teret kapunk a sátorbelsőben. A félkör alakú dómsátrak tágasabb hálófülkét és életteret nyújtanak. A trapéz alapterületű sátraknál a lábrész elég keskeny, és még ülő pozícióban sem tudunk kellően elkényelmesedni Cserébe ezeknek a sátraknak igen kicsi a súlyuk. A hagyományos, „kutyaól” típusú sátrak is legtöbbször trapéz alapterületűek, viszont az alacsony súly ellenére ezek.
A bivaksátor minimális súlyú, ám minimális kényelmes is nyújt. Csak egy személy (és semmi más!) fér bele, inkább azoknak ajánlott akik szeretik az extrémebb körülményeket.
A nyári sátraknál alumínium- vagy üvegszálas rudat használnak a merevítésre. Kisméretű, kinyitható előtérrel. Ennek a típusnak a javasolt felhasználási területe: a középhegységek és a vízitúrák. Egy külön csoportja a nagyobb belmagasságú, nagyobb méretű családi sátor.
A túrasátrak nagy szilárdságú alumínium-ötvözetű merevítése van. A nyári sátraknál kissé laposabb, félkupola szerkezetű.
A családi sátraknál nem kell szempontnak lennie a súlynak, mivel általában nem túrázási, hanem kempingezési céllal vásároljuk. Hogy mégis hogy tudjuk kiválasztani a termékek széles skálájáról hogy melyik a minőségi?
Figyeljük meg a rudazatot, ez meghatározó szempont a stabilitás szempontjából. Jellemzően az üvegszálas rudazat a jó. Az YKK cipzárak általában erősebbek és tartósabbak az átlagosnál. A külső anyag legyen vászon vagy poliészter, ha lehet, legyen esőhuzata is. Több sátornál is lassan égő anyagot használnak a gyártók – ez is előnyös tulajdonság! A varrások, hegesztések rossz minősége csapadékos időben megbosszulhatja magát – nézzük meg, mennyire precízen van eldolgozva az anyag. Minél erősebb, jobban leszigetelt az aljzat, annál kisebb az esély a beázásra. Fontos szempont, hogy ha az előtérben van aljzat akkor kevésbé lesz kosz a sátorban.
És amit ne felejtsünk el...
Rendben van, hogy sátorozni megyünk, azonban gondoskodjunk a megfelelő felszerelésről is! Vegyünk sátortakarót, a sátor fölé feszíthető, kiegészítő nylontakaró vízhatlanná teszi a sátrat. Csakúgy, mint ahogy a sátor alá betett nylontakaró is védelmet nyújt a sár és piszok ellen.
A gyári csomagolásban található alumínium-cövekek helyett érdemes masszív, tartós acélcövekeket szerezni, hogy pl. köves talajon is fel tudjuk állítani.
Érdemes a csere- és tartalékrudakról is gondoskodnunk.
