Rengeteg pénzt költünk az áruházláncokban, bár nem volt ez mindig így. A Tesco, a Spar, a Penny Market, a Lidl és társaik mindennapi bevásárlásaink szerves részévé váltak. De hogyan alakult ki ez a helyzet? Mi a valós erősorrend az áruházláncok között? És melyiket szeretjük leginkább? Melyik a ti kedvenc áruházatok? A cikk végén szavazás!

A rendszerváltás után igencsak felbolydult a napi fogyasztási cikkek piaca, ahogyan sok minden más is. Számos kisbolt nyitott meg, de nemcsak jól működő vállalkozások indultak így, hanem sokan kényszerből vágtak bele megfelelő üzleti tudás nélkül.

A boltok nem megfelelő menedzsmentje pedig oda vezetett, hogy nem tudtak versenyre kelni a multinacionális áruházláncok igen gyors terjeszkedésével rögtön azután, hogy azok megvetették lábukat Magyarországon.

Ezt már ebben a formában ne keressétek. A sarkon ma biciklibolt található, jobbra a Lónyay utcából pedig Tesco Expressz nyílik. A kép forrása: Fortepan.

Mindez persze igen nehéz helyzetbe hozta a kisboltokat. Sok üzlet zárt be, és ezért elég sokan átkozták – és átkozzák még ma is – a multikat. Kétségtelen ugyanakkor, hogy a nagy láncok több 10 ezer új munkahelyet teremtettek Magyarországon, és a kereskedelem is tisztult: kevesebb a feketézés, az adóelkerülés.

Ma ott tartunk, hogy Magyarországon a tíz legnagyobb szereplő – hipermarketek, szupermarketek, diszkontok, cash&carry-k – a piac 72 százalékát fedi le.

De mi az áruházak erősorrendje?

A piaci részesedést nézve a Tesco pozíciója a legerősebb 17,1%-kal, második pedig a Spar 14,1%-kal. Ezután jön a Penny Market (6,8%), a Lidl (7,4%), az Auchan (4,8%), az Aldi (2,6%) és a Metro (1%). Az adatok nemrég a Napi.hu-n jelentek meg.

És hogy melyik láncnak hány üzlete van? Nos, ezt nem is olyan könnyű megmondani. Egyrészt új üzletek nyílnak és korábbiak zárnak be viszonylag rendszeresen, így a számok folyamatosan változnak. Másrészt egyes láncok több kategóriában (hipermarket, szupermarket, diszkont, beszerzési üzletláncok) is képviselik magukat.

A piacvezető.

A Tescónak például 105 hipermarkete van Magyarországon, emellett pedig további 101 szupermarket, S-Market vagy Tesco Expressz üzlet. Ha a diszkontokat nézzük, Penny Marketből van vagy 200, Lidlből 163, Aldiból 102, CBA Centből pedig 38.

Emellett van még több mint 400 Coop Szuper, csaknem 400 Spar szupermarket, 141 (CBA) Príma, 32 Interspar hipermarket és 19 Auchan, valamint 13 Metro nagykereskedés. És akkor az olyan sokezer boltból álló beszerzési üzletláncról, mint a kis Coopokat, CBA-kat, Reálokat magukba foglaló hálózatok, nem is szóltunk.

Minőség

A diszkontáruházak előretörése abban is tetten érhető, hogy például az Aldi 2010 és 2014 között több mint duplájára növelte az árbevételét. De vajon mi a siker titka? A hipermarketekhez képest könnyebb megközelíthetőség? A termékek jobb minősége?

Ezeket a láncokat sokáig komoly kritika érte az importtermékek miatt, mára azonban leginkább magyar szállítóktól szerzik be áruikat. Nem szabad azon meglepődni, ha ugyanaz az Aldi és a Spar saját márkás ásványvize, csak más rajtuk a címke.

Saját márkás termékek diszkont áron. Például az Aldiban.

Az importtermékek minősége gyakran valóban jobb, mint a megszokott átlag, ugyanakkor a diszkontláncokban is egyre inkább a magyar beszállítóktól függ, hogy mennyire jó termékeket kapunk. A diszkontláncok népszerűsége olyan kihívás elé állítja a hagyományos szereplőket (Tesco), amelyre már reagálniuk kell néhány jellemző másolásával (pl. a polcmagasság csökkentése vagy a kisebb alapterület) vagy éppen azzal, hogy online rendelési és házhozszállítási szolgáltatást is bevállalnak (mint a Tesco vagy a GRoby).

Melyik a legolcsóbb?

Ez örök vita tárgya, és valójában nem is lehet eldönteni. Az árak változnak, a termékek nem feltétlenül összehasonlíthatók, és a szolgáltatás minőségének vannak szubjektív szempontjai is. Mindenesetre az áruházláncok versenye a fogyasztók javát szolgálja, ha az üzletek polcaira ezáltal megfizethetőbb termékek kerülnek, és mindez nem a minőség rovására történik.